A YOUTH2YOUTH TÁRSADALMI
INNOVÁCIÓS VERSENY ÜZENŐFALA...

Megmagyarázó: mi az a társadalmi innováció?

Olvasmány 2014.06.18

Társadalmi innováció – egy bűvös kifejezés, ami szexi, jól hangzik, szeretjük. De vajon helyesen használjuk-e? Értjük-e?  Ez a cikk most képbe hoz.

 

 

Mit jelent? 

 

A társadalmi innováció összetett tevékenység, amely egy társadalmi probléma innovatív megoldására irányul. Történhet egyszeri vagy hosszabb távon fenntartható beavatkozással is, utalhat egy kezdeményezésre, folyamatra, de valamely technológiára, termékre, produktumra, esetleg mozgalomra, vagy valamely alapelvre is.

Ahhoz, hogy egy kezdeményezést vagy egy eredményt társadalmi innovációnak nevezhessünk, fontos, hogy újszerű legyen. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy teljesen eredeti ötletnek kell lennie, de mindenképp újszerűnek kell lennie az adott kontextusban, a felhasználók vagy az érintettek számára. A társadalmi innováció másik fontos kritériuma a fejlődés: hatékonyabb, eredményesebb mint a már létező alternatívák. 

 

social-work-lecture-series_Fotor 

 

Mitől társadalmi? 

 

A hétköznapjainkat számtalan innováció teszi komfortosabbá, a munkánkat hatékonyabbá, a problémáinkat könnyebben kezelhetővé. A számítógép, a telefon, a változatos közlekedési eszközök, olyan innovációk, amelyek alapvetően kihatnak társadalmunkra, befolyással bírnak az életünkre, újszerű, kreatív megoldást jelentenek a problémáinkra. Mégis, ezeket nem neveznénk társadalmi innovációnak. Ahogy arra James A. Phillis és Kriss Deiglmeier a Standford Social Innovation Reviewban rámutatnak: „Az autó lehetővé tette a szabadság és függetlenség érzését, miközben összekapcsolta azokat az embereket, akik egyébként ritkán láthatták egymást. A gyógyszerek életet mentenek. A dezodor valószínűleg megerősíti a társadalmi kötéseket. És így ezek a termékek nem csak az egyének, hanem a társadalom egésze számára hasznosak. De ez mégsem teszi őket társadalmi innovációvá.” Csak a társadalmi innovációról mondható el, hogy közösségi és gazdasági haszna a társadalom egésze számára irányul, és nem egyének, vállalatok vagy befektetők számára.

 

Miért fontos ez? 

 

A társadalmi problémák jelentős részét nem lehet megoldani egy egyszeri technológiai vagy üzleti innovációval, és sokszor központi, kormányzati eszközökkel sem. Sőt, előfordulhat, hogy a kormányzat nem feltétlenül tekinti prioritásnak egyes problémák megoldását. Ha pedig már van egy megoldási tervünk, az eredményességét gyakran hátráltatja, hogy – még a legjobb szándék ellenére is – maga a célcsoport passzív, elfogadó szerepbe kerül, és így nem tud hosszú távon kikerülni a helyzetéből, mert nem tanul meg küzdeni magáért. Ezért szükség van olyan innovátorokra, akik olyan újszerű megoldásokat dolgoznak ki, támogatnak és valósítanak meg, amelyek kreatív választ adnak a társadalmi igényekre és problémákra, és így jobbak, eredményesebbek, vagy hosszútávon könnyebben fenntarthatók, mint a korábbi megoldások.

 

Milyen társadalmi problémákra gondoljunk? 

 

Például: szegénység, munkanélküliség, kirekesztettség, hozzáférés nehézségei (például élelmiszerhez, vízhez, technológiához, gyógyszerekhez, információhoz, stb.) iskolázatlanság, előítéletesség, bűnelkövetés, környezeti pusztulás…

 

Most-of-the-problems-in-life-are-because-of-two-reasons-1st.-we-act-without-thinking-2nd-we-keep-Angelslover.com_ 

 

Hogyan lesz egy problémából innováció?  

 

A társadalmi innováció a status quo megváltoztatására irányul, és ehhez szükséges egy innovatív beállítódás, egyfajta problémamegoldó gondolkodásmód. Egy innovatív kezdeményezés vagy termék sokféle módon és formában megszülethet, ám ami mindenképp a folyamat részét képezi: a probléma és okainak feltérképezése, a már létező megoldások, gondolkodásmódok kritikája, azoknak a területeknek a megtalálása, ahol beavatkozni szeretnénk, majd az akcióba lépés és végül az értékelés.

 

Mondanál néhány konkrét példát? 

 

Adomány két keréken: a Budapest Bike Maffia

 

A kiinduló helyzet: Adott néhány fiatal, akik imádnak biciklizni. Sokat találkoznak egy belvárosi helyen, ahol minden vasárnap kistermelői vásár szerveződik, és ahová olyan emberek járnak vásárolni, akik szívesen adnak a sajátjukból egy kicsit a rászorulóknak is.

 

A felismerés: bringások elhatározzák, hogy összekötik az adományokat és a rászorulókat egymással: adomány élelmiszereket szállítanak ki rászorulóknak biciklin, mert ez a megoldás nem csupán segítséget jelent, de környezetbarát is.

 

A hogyan: a fiatalok egy folyamatosan bővülő csapatot verbuválnak. Ahogy elkezdenek rászorulókat keresni, kiderül, hogy az ismeretségi körükben sok az ötlet és kapcsolat, pl. idősek otthona, nagycsaládosok, állami gondozott gyermekek…

 

A megvalósítók: a résztvevők mind önkéntesek, akik a szabadidejükben foglalkoznak élelmiszerek kiszállításával. Tovább bővül az a közösség, amelynek tagjai szeretnek biciklizni, és segíteni másokon.

 

A következő lépés: mivel a kormányzat időközben olyan törvényeket fogad el, amelyek nehezebb helyzetbe hozzák a rászorulókat, különösen az utcán élőket, a Bike Maffia csapata az élelmiszerek kiszállítása mellett időről-időre figyelemfelhívó kampányokat szervez biciklis felvonulások formájában. Ilyen volt például a 100-as kampány.

 

Többet a projektről itt.

 

 

 

Szuno, a szociális webshop

 

A kiinduló helyzet: adott egy vidéki kisváros (Berettyóújfalu) művészeti iskolája, az Igazgyöngy, ahová elsősorban hátrányos helyzetű gyerekek járnak festeni, rajzolni, és egyéb művészeti tevékenységeket végezni. A gyerekek évente több száz hazai és nemzetközi rajzversenyről hoznak el komoly díjakat.

 

A felismerés: a gyerekekkel foglalkozó művésztanárok rájönnek, hogy bár a foglalkozások sokat jelentenek a diákok számára, az életük gyökeresen nem fog megváltozni, mert minden nap ugyanabba a reménytelenségbe és kilátástalanságba mennek haza. A szülők képzetlenek, és már jó ideje nincs munkájuk. Munka közel-távol nincsen. Ebből született az ötlet: miért ne lehetne a gyerekek kivételesen gyönyörű festményeit felhasználva olyan tevékenységet indítani, ami az édesanyáknak, nagymamáknak, lánytestvéreknek adhatna értelmes munkalehetőséget?

 

A hogyan: elindult a SzUNO projekt (a névadó romani szó jelentése: álom). Egy közeli faluban, Toldon, a nők elkezdtek hímezni és varrni tanulni, hogy a festmények alapján olyan textilből készült tárgyakat (párnahuzat, laptop táska, neszeszer, hátizsák, stb.) készítsenek, amiket aztán vásárokon és egy ún. szociális online áruházban lehet értékesíteni.

 

Az első sikerek: az első évben az asszonyok minden hónapban néhány ezer forintos bevételhez jutottak, ami arra volt elegendő, hogy a hónap végén is élelmet tudjanak venni a gyermekeiknek.

 

A megvalósítók: a projektben részt vesznek az Igazgyöngy Alapítvány munkatársai, Told község lakói, valamint olyan környékbeli és budapesti önkéntesek, akik fontosnak tartják, hogy a résztvevők kilátástalan helyzete megváltozzon.

 

A jövő: a projektbe bekapcsolódó asszonyok amellett, hogy megtanultak varrni, számos új készséget sajátítottak el, például a rendszeres munka, tervezés, együttműködés képességeit, és ezzel a gyermekeik és a közösség többi tagja számára is példát tudnak mutatni. Ennek hatására új ötletek is felmerültek annak érdekében, hogy a férfiakat is be lehessen vonni, így elindult egy kiskert kezdeményezés, valamint a bio brikett és a famegmunkálás program is.

 

Többet a projektről itt.

 

  inline-Innovations-Change-Customer-Behavior_Fotor

 

Ezek szerint minden civil szervezet társadalmi innovátor?

 

A civil – más néven nem-kormányzati szervezetek – azért jönnek létre, mert felvállalnak és orvosolni szeretnének valamilyen általuk felismert és fontosnak tekintett társadalmi problémát. Tehát kiindulópontjuk nagyon hasonló a társadalmi innováció alapvetéseihez. Ugyanakkor a szervezet tevékenységeitől, megközelítésmódjáról és a felvetett problémára adott válaszaitól függ, hogy azokat nevezhetjük-e társadalmi innovációnak.

 

Foglalkoznak vállalatok is társadalmi innovációval?

 

Természetesen igen. Számos vállalat járul hozzá pozitív társadalmi változásokhoz azzal, hogy bevételeik egy részét társadalmi problémák megoldására fordítják, vagy szervezeti működésükben ügyelnek fontos közösségi célok teljesülésére. Vegyük például a Prezi esetét, akik egy technológiai újítást vezettek be, hogy megreformálják a prezentációs kultúrát. Ma több száz munkatársat foglalkoztatnak, székhelyük annak ellenére Budapesten található, hogy a kaliforniai Szilikon-völgyben is van irodájuk. E mellett elkötelezettek a társadalmi problémák megoldása iránt: munkatársaik a lakókkal együttműködve segítenek lerobbant házakat felújítani hátrányos helyzetű településeken, miközben szaktudásukkal is jelen vannak, például Bagon, ahol a wifi falu programban is együttműködnek.

 

 types-of-innovation_Fotor

 

Mi köze a társadalmi vállalkozásnak a társadalmi innovációhoz?

 

A társadalmi vállalkozás az innováció egy lehetséges útja. Az esetek elsöprő többségében non-profit keretek közt valósul, mert nehéz az ilyen vállalkozásokat nyereségessé tenni, ám nem lehetetlen. Ilyen vállalkozások fejlesztésével foglalkozik Magyarországon a NESST, az Ashoka Alapítvány valamint a Kreater Társadalmi Innovációs Ügynökség.

 

Lehet-e az innovációt tanulni?

 

A válasz egyértelmű igen. A társadalmi innováció egy gondolkodásmódot, világlátást, készségek halmazát takarja, melyek nem feltétlenül születnek velünk, de elsajátíthatók. Természetesen nem arra gondolunk, hogy tantárgyként kellene bevezetni, hanem sokkal inkább arra, hogy a mai fiatalok oktatásának támogatnia kellene azokat a készségeket, értékeket, amelyek a mindenkori társadalmi innováció mozgatórugó: a problémaérzékenység, a szolidaritás, a kreativitás, az együttműködés, a kezdeményezőkészség. Nem lesz mindenkiből társadalmi innovátor, de bárkiből lehet változáshozó.

 

Galambos Rita